Vasárnapi Ujság Blog

PÁRISI DIVATLEVÉL. 

A mostani divat újdonságai közt kiváltképen föltűnők a szebbnél szebb ruha- és kalapminták, melyek egynémelyike meglepetés számba vehető. A legújabb szabást illetőleg most már kétséget nem szenved, hogy a bő ujjak, valamint a túlságosan bő redős szoknyák ideje teljesen lejárt, habár az ellentétek — hölgyeink nagy hátrányára — itt is találkoznak. Télen, késő őszszel, esetleg még tavasz elején a sztík szabású ruha-újjak megjárják, de nyáron alighanem a gőzfürdőt fogják pótolni. Már pedig ilyesmi — különösen kissé testes hölgyeknél — nagyon kellemetlen lehet. A minden tekintetben czélszerű, csinos és aránylag olcsó zubbonyok, legyen ezek kelméje könnyű selyem vagy egyéb vékony szövet, értéküket teljesen elvesztik, mivel a feszes és szűk ujjak a mozgást szerfölött megnehezítik. Részemről azt kívánom, s remélem, hogy e tárgyban valami czélszerű közép-útra akadjanak. A ruhák szoknyái most elég szűkek, mint ezt a könnyebb szövetek okvetlenül megkívánják. Kelmék tárgyában séta-öltönyökre egyszínű vékony, angol posztót vagy cheviot-ot is viselnek, míg az annyira pártfogolt bársony teljesen idejét múlta. Láttam nagyon szép « Chiné» és «Crépe de Chine» utánzatokat, még pedig Japánból. Ezen gyártmányok a franczia selyemipart elébb-utóbb tönkre fogják tenni, mihelyt a szibériai orosz vasút a szállítást megkönnyíti. 

Díszítésül majdnem kizárólag fehér, fekete vagy créme színű csipkék járják, s miután mai napság a valódi alenconi vagy brüsszeli csipkét, melynek métere 2—300 forintba kerül, a gyárakban készült igen olcsó csipkétől alig lehet megkülönböztetni, magától értetődik, hogy a divat tartós leend. Hasonló kelendőségnek örvendenek a fBolero» szabású derekak, vagyis inkább derékdiszítések. Ezeket aztán többnyire sújtassál kivarrt bársonyból vagy sűrűbb szövetű selyemből készítik, még pedig egy sor antik arany vagy drágaköves ezüst gombbal. 

Az idény elején mutatkozott szalmakalap-minták mostanáig sem igen változtak és ép oly izlésnélküliek mint díszítésük. Nem létező színű virágok, tányérnagyságú ibolyacsokrok, vérpiros pünkösdi rózsákkal, esetleg még néhány gerezd ribizke, mindez a könnyű fonadékú szalmakalap díszítését — ne mondjuk elcsufitását — képezi. A visszás helyzet javulását legfeljebb Angliából várjuk, hol még a legelőkelőbb divattermek sem fogadták el a divat ezen legújabb hóbortját. A hosszú selyem keztyűt a svéd bőr keztyű helyettesíti, s most a roppant készletek potom áron kelnek. Napernyőket csakis a ruha színének megfelelő szinű selyemből viselnek, miért is némely hölgy 20—25 db. napernyőt kénytelen beszerezni. Megjegyzendő, hogy az ernyők fogantyúi drágakövekkel kirakott aranyból készülnek, s így van olyan napernyő, mely pár ezer forintba kerül.

Érdekes hír gyanánt fölemlítem, hogy Dubois tanár híres bőrgyógyásznak a különféle arczkenőcsök, porok s több ilynemű kozmetikus szerek ártalmasságáról tartott nyilvános felolvasásai arról győzték meg a józanabb felfogású hölgyvilágot, hogy nemcsak arczuk üdesége miatt, hanem egyáltalán egészségi szempontból, ne használják az említett szereket. A rizspor, továbbá a Veloutine ideje teljesen lejárt, csak hogy részemről a fordulatnak tartósságában nem bízok. 

Az ide mellékelt képen látható tavaszi délutáni ruha Tartan poplinból egyike a legújabb divatúaknak. Az ujjak szabása és díszítése előkelő ízlésre vall. Kék szalmakalap, rózsaszínű csokrokkal és musselin díszítéssel. Fehér selyem napernyő csinos fogantyúval. 

A—e. 

--------------------------------------------------------------------------------------

Május 2. 

 1896.

   Budapesten elindul az európai kontinens első földalatti vasútja. Az eredetileg a Gizella (ma Vörösmarty) tér és az Aréna út (ma Hősök tere) között közlekedő, villanyhajtású kéregvasút technikájában rendkívül korszerű volt, és az akkori közlekedési szabályok szerint bal oldali módon működött egészen 1973-as felújításáig. 

1903.

    New Havenben (Connecticut) megszületik Benjamin Spock gyermekorvos, szakíró, akinek Csecsemő- és gyermekgondozás című, háromtucat nyelven, több tízmillió példányban elkelt könyve (1946) a modern nevelés egyik alapművének számít. (1998-ban halt meg a kaliforniai La Jollában.) Emellett 1924-ben tagja volt az olimpiát nyert amerikai evezőscsapatnak is.

 MI UJSÁG? 

Liszt Ferencz jelenleg Londonban időz. hová e hó 3-ikán érkezett meg Parisból . Negyven év óta nem volt már az angol fővárosban hol látogatását a legrokonszenvesebben fogadják, s a «Times» egy czikke mint a legnagyobb élő zenészt ünnepli . Parisban is rendkívüli szives fogadtatásban részesült s összegyűl mellé az egész művész világ. Paris Lisztet ifjabb korában mint zongora-királyt ünnepelte, most pedig a zeneköltő iránt fejezte ki tiszteletét.

A St . Eustache templomban kétszer adták elő az «esztergomi misét». Egyik hangversenyen, a mint megjelent , az egész közönség fölállt és viharos taps­ban tört ki. Lamoureux és Colonne hangversenyeket rendeztek Liszt műveiből. Gr. Hoyos, monarkhiánk párisi nagykövete Lisztet a köztársaság elnökének is bemutatta. Grévy a legnagyobb szívességgel és tisztelettel fogadta a mestert . Liszt a legtöbb idejét Munkácsynál töltötte, ki Liszt párisi látogatását arra is fölhasználta, hogy a nagy zenész arczképét lefesse. Munkácsy estélyt is rendezett Liszt tiszteletére, s válogatott fényes társaság gyűlt össze a festő kis palotájában. Paris politikai, irodalmi , művészi és nagyúri körei mind képviselve voltak, valamint a diplomácziai kar. Ott volt a pápai nunczius szintén és a két hires művész hazájából sokan. Munkácsyné fogadta az érkező vendégeket, s mindenkinek ő maga adta át az estély programmját , mely emlékül is érté­kes volt, mer t egyik lapjára Munkácsy maga rajzolta tollal Liszt arczképét . Ez arczképét mi is bemutatjuk. A pazar estély művészi része a hangverseny volt, a mester legjobb műveiből, s kitűnő művészek adták elő, mint SaintSaiJns, Diemer. Marsick, Bunjer, Faure és Madame Connean. Végre maga Liszt ült zongorához. Parisban sem játszot t nyilvánosan; 

 

 

annál szerencsésebbnek érezte magát, a ki most, e barátságos körben hallhatta a világhírű művészt. Lisztet Parisból Londonba többen kísérték, ezek közt Munkácsyné is. Most van a «Liszt-hét» Londonban. Kedden adták elő a .Szent Erzsébet* oratóriumot a St, Jame s Hallban, s jelen volt a walesi herczeg is nejével. Másnap ismételték. St. James Hallban e ho 9-ikére Liszt műveiből volt hangverseny kitűzve, s erre az udvar t is várták. Liszt tiz napig akar Londonban időzni . Innen Szentpétervárra megy. 

Liszt Ferencz Parisban nagy ováczióknak tárgya volt, és pedig nemcsak a nyilvánosság előtt, de ma­gánkörökben is. A többek közt Godebsky szobrász is adott estélyt tiszteletére, mely alkalommal a műte­remben Lisztnek mellszobra babérral koszorúzva volt felállítva, 10 óra felé pedig egy kedves fiatal lányka Armand Sylvestrenek következő dicsőítő ódá­ját olvasta fel a mesternek : 

Hódolat Lisztnek. 

Üdvözlégy Liszt, lángszellem, üdv neked! 
Még életedben immár halhatatlan, 
Ki a megifjult lantot viseled 
Fejed fölött sugárfény-áradatban. 

Mert ez az égi, a magasztos jelvény, 
Mint távol csillag ködhomályon által, 
Mely hattyupelyh fehér havából kelvén, 
Ősz föd' övezi büszke csillogással. 

Ott tündököl s megnyil a menny elébe 
S min szenvedélyek szárnya csattog át, 
Ki a homályból, ábránd kék egébe 
Bagadja fel a csillagok karát. 

Tenhomlokod zengő szövétnekét 
Nem oltja fátyolával semmi éj el, 
Üdv Liszt, üdv mester, csillag, üdv feléd, 
Mely mint pásztort a szép felé vezérel. 

Ez alkalommal Liszt , engedve a kérelmeknek, zon­gorához is ült s három darabot játszott el a rajta áhítattal csüngő hallgatóságnak, Chopin egy noctur nejét, Souvenir de Vienne keringőjét s egy ma­zurkát . 

--------------------------------------------------------------------------------------

Április 11. 

1896.

   Az első újkori olimpiai játékokon, Athénben Hajós Alfréd (1878-1955) megnyeri a 100, majd az 1200 méteres úszás versenyszámát is, így ő lesz az első magyar olimpiai bajnok. Részt vett a magyar labdarúgás létrehozatalában, közben építészként dolgozott. Sportlétesítmények (így a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda) mellett ő tervezte pl. a debreceni Arany Bika Szállodát. 

1905.

    Albert Einstein (1879-1955) megalkotja a speciális relativitáselméletet. Ebben - az abszolút teret és időt feltételező newtoni mechanikával szemben - matematikailag igazolta, hogy a fénysebesség állandó, és független megfigyelőjének helyzetétől, mozgásától. (A teória gravitációra való kiterjesztésével jött létre 1916-ban az általános relativitáselmélet.)

Egyveleg.

 * A vasutak nagyon szaporítják az esőzést és áradásokat , legalább az amerikai «Northwestern Kailroader» számítása szerint 30,000 itt mozgásban levő gőzmozdony minden héten 53 milliárd köb öl gőzt bocsát ki, mely teljesen elegendő, hogy mindennap záport alkosson. Ha az Egyesültállamokban működésben levő gőzgépeket együtt vesszük, hetenkint 477 milliárd köb-öl víz száll fel belőlök gőzalakban a légkörbe.

* Hosszú életű állatok. A philadelphiai állatkertben él egy kimutathatólag 85 éves kakadu, mely még most is nagyon élénk, igen beszédes és mérges. Parisban 1887-ben pusztult el egy papagály, melyről biztosan tudták, hogy 103 évet töltött be. Ugyanitt őriztek 100 évnél idősebb varjut és mintegy 76 éves ludat. Legtöbb száz évnél idősebb állatot ismertek bizonyosan a pontyok között, két évvel ezelőtt egy Németországban fogott pontyon 1618-iki kelettel ellátott gyűrűt találtak.

* A napsugarak átváltoztatása mozgó erővé már régóta foglalkoztatja a physikusokat. Mily nagy fontosságú találmány volna ez, látható abból, hogy a nap melegének egy kis töredéke is képes volna egy pillanat alatt 2000 millió tonna vizet 31/2 mértföld magasra emelni, a melyhez hasonló munkára 2 billió lóerő volna szükséges. Ujabb hirek szerint Crova, Pfiffere és Mouchot franczia technikusoknak sikerült ennek a feladatnak némi megoldása thermoelectricus telepek segítségével, azaz a melyekben a galvanikus áramot nem vegyi utón, hanem melegség által idézik elő. Az igy nyert áramot accumulatorokban gyűjtik össze s gépek hajtására, világításra és más effélékre használják fel. Ha ezt a találmányt a mindennapi élet czéljaira is értékesítik, a nap ereje fogja végezni a legfontosabb teendőket, s az iparban az eddigieknél lényegesebb forradalom jő létre.

* Az ördög színe még az európai népek képzeletében sem mindig fekete. A francziák kéknek, a spanyolok zöldnek s az olaszok szürkének tartják. Legelterjedtebb azonban az a hit, hogy az ördög fehér. Ilyennek hiszik legalább a khinaiak s a négerek azon törzsei, kiknek az ördögről fogalmuk van.

* Ravasz madár. Mexikóban él egy barna és aranyos tollú madár, mely méhekkel táplálkozik és pedig oly módon, hogy tarka fejtollait szép virág alakúvá borzolja fel s igy a méhet maga közelébe csalván, könnyen elcsípi.

* Gutenberg első nyomtatot t bibliájából találtak egy példányt Hopetoun gróf várkastélyában. Ez a legelső mű, melyet a könyvnyomtatás feltalálója mozgó betűkkel nyomatott, két kötetből áll, erős borjubőrbe kötve, igen nagy betűi vannak és a lapok nincsenek számozva. A papir erős, a szedés tiszta és egyenletes, ugy hogy valóban csodálkozni lehet, hogyan állítottak elő már akkor ily szép nyomtatványt. A művet Quarisch hires angol antiquar vette meg 20,000 forinton, a mi nagyon olcsó ár, mivel e ritka műből egyért 28,000-et és egy másikért 39,000 forintot fizettek.  

--------------------------------------------------------------------------------------

Március 31. 

1866.

   Pozsonyban megszületik Degen Árpád orvos, botanikus, egyetemi tanár. (Meghalt Budapesten, 1934-ben.) 1886-tól a Vetőmagvizsgáló Állomás igazgatója, a vetőmagvizsgálat több nemzetközi módszerének kidolgozója. A Balkán és a Kárpát-medence flórájának kutatója, a növényvédelem hazai kezdeményezője. 1883-1934-ben 1041 publikációja jelent meg.  

1921.

   Budapesten elhunyt az 1848-ban Marburgban született Süss Nándor. A német származású, 28 évesen Kolozsvárra érkező mechanikus, üzletember, feltaláló lett a magyar műszerészképzés és finommechanikai ipar megteremtője, a MOM jogelődjének megalapítója. Eötvös Loránd egykori munkatársa 1918-ban vonult vissza fővárosi gyára vezetéséből.

A phonograph.

A telephon után, mely csak egyszerűen tovább adja a hangot , a phonograph következett, mely magában tartja, mintegy megörökít i s akkor és annyiszor adja ki, a mikor és a hányszor kívánják. Mint a könyvből a gondolatot akárhányszor el lehet olvasni, a phonographfal s akármikor ismételni lehet a hangot , melyet magába vett.

Külalakjára nézve egy kis — zsebben hordható — szelencze, mely, mint a csokoládétáblácskák, érczlemez-papirba van göngyölve. Belszerkezete titkáról még keveset tudunk; feltalálói, úgy látszik, egyelőre még magoknak akarják azt tartani .

Bemutatásáról , és pedig ugy tudományos körben, mint nagyobb közönségnek, két tudósítás fekszik előttünk, Londonból az egyik, a másik Parisból.

Londonban, február 1 -én, a királyi színház hallgatósággal volt tömve, Preece W. H. tanárnak a telephonról szóló előadására. A színházat a bond-streeti Long's Hotellel drót kötötte össze s a jó távol fekvő két helyiségben levők közt élénk beszélgetés folyt a telephonon. Másik drót Southamptonba szolgált, a táviró hivatalba, a vidékkel való közlekedés végett.

Most következett azonban az előadás csodásabb része: a phonograph bemutatása. Kis faszelenczét mutattak fel, melyben a szerszám rejlett. Preece ur előadta mennyi fáradtsággal jutott hozzá. Egy Amerikából nem rég hazatér t barátja hozta el neki a szükséges rajzokat, melyek szerint a műszert itthon egy ügyes mechanikus által sikerült elkészíttetnie. Ezzel egy ismeretes angol népdal egypár sorát belemondta a kis szelenczébe, mely azt csöndesen benyelte magába. Pár perczig várt s akkor valami t csinált neki, valószínűleg megnyomot t egy rugót , s a szelencze visszaadta a mondottakat . Tisztán meglehetet t különböztetni minden szót, de a hang gyönge s kísérteties volt. Azután Tyndall tanár , a szakértő bírálók egyike lépett a műszerhez s a szintén jelen volt koszorús költő Tennyson ismeretes költeményének első sorát „Oh jőj le akertbe, kedves" mondta bele a phonographba, mely azt, kevés idő múlva azonmód ismételte. Azután sokan tolongtak még az asztalhoz, melyre a phonograph le volt téve, s a ki csak hozzá juthatott , súgott bele valamit , a mi t az hűségesen visszamondott . Képünk azt a jelenetet ábrázolja, a mint Preece ur sug bele, s Tyndall ismételteti a műszerrel.

A „Times", mely hosszabban leírja a kísérletet, igy kiált fel végül : „Mi t mondjon az ember oly műszerhez, mely az emberi hangot megőrzi akármeddig s visszaadja akárhányszor ! Bármily hosszú izenetet rá lehet bizni egy kis ércz-lemezkére, melyet a világ bármely részébe el lehet küldeni, hogy a kinek szól, egy rugó megnyomásával elmondassa magának, és pedig az izenőnek saját hangján! Mit mondjunk egy oly gépezethez, melylyel távollevő vagy épen elhalt kedveseink hangját visszaidézhetjük magunknak, tetszésünk szerint!"

A párisi tudósítás a phonographnak a franczia akadémiában történt bemutatását irja le. Du Mascel gróf, írják a párisi lapok, a tudományos akadémia tagja, múl t hétfőn mutatta be az Edison által feltalált s Napoli és Depret által tökéletesített eszközt az akadémiának. Nem egyéb az, mint körülbelül 20 centiméternyi henger, mélyen egy tengely fut át. Ehhez aztán még egy közönséges telephon van alkalmazva. Az akadémia előtt annak bemutatója tiszta, nyilt hangon következőket monda : „A phonograph üdvözli a tudományos akadémiát". Egész világ a fülét hegyezte. Az elnök teljes csöndet kór, a mi be is következik. Eltelik egy perez; ekkor megfordítanak egy fogantyút, mely a tengelyt érint i s az egész gyülekezet tisztán hallja: „A phonograph üdvözli' a tudományos akadémiát". Átalános kaczaj fogadja s hozzá kell tenni , hogy a tudós gyülekezet nem egy tagja részéről a hitetlenkedés világos jele is. „Hasból való beszélés ez! " kiáltják minden oldalról „tréfaság, bolonditás." „Bocsánat, kollega urak, mondja Du Moncel, tiszta valóság ez", s hogy meggyőzze a hitetleneket, ő maga szól be a műszerbe, hogy köszönetét fejezze ki föltalálójának, bemutatásaért.- S ekkor már nem volt lehetséges a kételkedés, az akadémia e köztiszteletben álló tagját már nem lehetett a föltalálóval való czimboráskodásról s a hasból beszélés képességéről egyszerre vádolni s az akadémia tagjai igy egyszerre győződtek meg a találmány valóságáról s rendkivüliségéröl.

Említettük, hogy a phonograph finom ércz-lemez papírba van burkolva, most hozzá teszszük, hogy a belemondot t hangot nemcsak megtartja magában, hanem e papír-burkolatra le is jegyzi (nem tudjuk minő jegyekkel vagy betűkkel) és innen van neve, mely annyi t jelent mint hang-ivó (hang-jelző).

Már azt nem értjük, mikép lehet az, hogy a hangot miután kiadta is, megtartja a phonograph s uj meg uj hanganyagot vehet magába, a nélkül hogy összezavarodnának a különböző hangok, s mikép lehet belőle majd ezt, majd a másikat csalni ki. E kérdést az tétet i velünk, hogy egy másik tudósítás szerint, egy New-Yorkból hozott phonographon a new-yorki hangokat ismételtették Londonban, s mindjárt reá a God save-t mondották bele ott helyben és húszszor is elismételtették vele, a mi nagy mulatságot okozott, mer t mindig azon a hamis hangon énekelte el, a mint beleadta az illető, kit a végső akkordon már cserben hagyott a hangja.

Mindenesetre még ujabb és behatóbb leírását várjuk a nevezetes találmánynak.  

------------------------------------------------------------------------------------

Március 24. 

1882.

    Robert Koch (1843-1910) német orvos, mikrobiológus bejelenti: azonosította a tuberkulózist okozó Mycobacterium tuberculosis-t. A Koch-bacilusnak is nevezett kórokozó megtalálásért a tudós 1905-ben orvosi Nobel-díjban részesült. (A tbc/gümőkór 1901-ben a magyarországi halálesetek 25%-át okozta, s ma is kétmilliárd ember fertőzött vele világszerte.)     

1917.

   IV. (I.) Károly magyar király és osztrák császár (1916-1918) átadja sógorának, Bourbon-Pármai Sixtus Ferdinánd hercegnek az "I. Sixtus-levelet", mellyel kísérletet tesz az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborúból való kiugrására. A különbéke-kísérlet a címzett francia kormány ellenállásán megbukik.