MI UJSÁG?
Liszt Ferencz jelenleg Londonban időz. hová e hó 3-ikán érkezett meg Parisból . Negyven év óta nem volt már az angol fővárosban hol látogatását a legrokonszenvesebben fogadják, s a «Times» egy czikke mint a legnagyobb élő zenészt ünnepli . Parisban is rendkívüli szives fogadtatásban részesült s összegyűl mellé az egész művész világ. Paris Lisztet ifjabb korában mint zongora-királyt ünnepelte, most pedig a zeneköltő iránt fejezte ki tiszteletét.
A St . Eustache templomban kétszer adták elő az «esztergomi misét». Egyik hangversenyen, a mint megjelent , az egész közönség fölállt és viharos tapsban tört ki. Lamoureux és Colonne hangversenyeket rendeztek Liszt műveiből. Gr. Hoyos, monarkhiánk párisi nagykövete Lisztet a köztársaság elnökének is bemutatta. Grévy a legnagyobb szívességgel és tisztelettel fogadta a mestert . Liszt a legtöbb idejét Munkácsynál töltötte, ki Liszt párisi látogatását arra is fölhasználta, hogy a nagy zenész arczképét lefesse. Munkácsy estélyt is rendezett Liszt tiszteletére, s válogatott fényes társaság gyűlt össze a festő kis palotájában. Paris politikai, irodalmi , művészi és nagyúri körei mind képviselve voltak, valamint a diplomácziai kar. Ott volt a pápai nunczius szintén és a két hires művész hazájából sokan. Munkácsyné fogadta az érkező vendégeket, s mindenkinek ő maga adta át az estély programmját , mely emlékül is értékes volt, mer t egyik lapjára Munkácsy maga rajzolta tollal Liszt arczképét . Ez arczképét mi is bemutatjuk. A pazar estély művészi része a hangverseny volt, a mester legjobb műveiből, s kitűnő művészek adták elő, mint SaintSaiJns, Diemer. Marsick, Bunjer, Faure és Madame Connean. Végre maga Liszt ült zongorához. Parisban sem játszot t nyilvánosan;
annál szerencsésebbnek érezte magát, a ki most, e barátságos körben hallhatta a világhírű művészt. Lisztet Parisból Londonba többen kísérték, ezek közt Munkácsyné is. Most van a «Liszt-hét» Londonban. Kedden adták elő a .Szent Erzsébet* oratóriumot a St, Jame s Hallban, s jelen volt a walesi herczeg is nejével. Másnap ismételték. St. James Hallban e ho 9-ikére Liszt műveiből volt hangverseny kitűzve, s erre az udvar t is várták. Liszt tiz napig akar Londonban időzni . Innen Szentpétervárra megy.
Liszt Ferencz Parisban nagy ováczióknak tárgya volt, és pedig nemcsak a nyilvánosság előtt, de magánkörökben is. A többek közt Godebsky szobrász is adott estélyt tiszteletére, mely alkalommal a műteremben Lisztnek mellszobra babérral koszorúzva volt felállítva, 10 óra felé pedig egy kedves fiatal lányka Armand Sylvestrenek következő dicsőítő ódáját olvasta fel a mesternek :
Hódolat Lisztnek.
Üdvözlégy Liszt, lángszellem, üdv neked!
Még életedben immár halhatatlan,
Ki a megifjult lantot viseled
Fejed fölött sugárfény-áradatban.
Mert ez az égi, a magasztos jelvény,
Mint távol csillag ködhomályon által,
Mely hattyupelyh fehér havából kelvén,
Ősz föd' övezi büszke csillogással.
Ott tündököl s megnyil a menny elébe
S min szenvedélyek szárnya csattog át,
Ki a homályból, ábránd kék egébe
Bagadja fel a csillagok karát.
Tenhomlokod zengő szövétnekét
Nem oltja fátyolával semmi éj el,
Üdv Liszt, üdv mester, csillag, üdv feléd,
Mely mint pásztort a szép felé vezérel.
Ez alkalommal Liszt , engedve a kérelmeknek, zongorához is ült s három darabot játszott el a rajta áhítattal csüngő hallgatóságnak, Chopin egy noctur nejét, Souvenir de Vienne keringőjét s egy mazurkát .
--------------------------------------------------------------------------------------
Április 11.
1896.
Az első újkori olimpiai játékokon, Athénben Hajós Alfréd (1878-1955) megnyeri a 100, majd az 1200 méteres úszás versenyszámát is, így ő lesz az első magyar olimpiai bajnok. Részt vett a magyar labdarúgás létrehozatalában, közben építészként dolgozott. Sportlétesítmények (így a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda) mellett ő tervezte pl. a debreceni Arany Bika Szállodát.
1905.
Albert Einstein (1879-1955) megalkotja a speciális relativitáselméletet. Ebben - az abszolút teret és időt feltételező newtoni mechanikával szemben - matematikailag igazolta, hogy a fénysebesség állandó, és független megfigyelőjének helyzetétől, mozgásától. (A teória gravitációra való kiterjesztésével jött létre 1916-ban az általános relativitáselmélet.)
Utolsó kommentek