Vasárnapi Ujság Blog

S...i Bella: Divatlevél 

A nők életében nagy szerepet játszik a divat, illetve az öltözködés változó szabályai. Ezt látjuk ilyenkor is, a mikor a nyaralás előkészületei folynak mindenfelé. A szekrények megtelnek a lenge ruharemekekkel, melyekben viselőik a napsütötte tengerpartokon, árnyas fenyvesekben vagy falusi parkokban fognak pompázni. Mindenik nyaraláshoz más-más ruhakészlet kell és leginkább különbözik ezektől a hegyekben töltött időhöz szükséges ruházat. Ennek első sorban czélszerünek, a hideg ellen védelmül szolgálónak kell lennie, mig a többieknél nagy szerepe  jut a fényűzésnek, lengeségnek. 

A tengerparton és meleg helyen levő fürdőkben nélkülözhetetlenek a jelenleg oly kedvelt vászonruhák. Többnyire oly hosszú kábátokkal készülnek, melyek csaknem a  ruha szegélyéig leérnek. Kissé idegenszerüen  hat reánk ez a látvány,  ha kánikula idején is kabátban látjuk a nőket. De ez csak a legelső alkalommal van így — azután megszokjuk a mai divat e különlegességét. El kell ismernünk, hogy a hosszú, többnyire egészen bő kabátok bizonyos fesztelen elegancziát kölcsönöznek a nők külsejének. 

A fehér vásznaknak jelenleg erős versenytársuk akadt a színes vásznakban, melyek a legszebb, legizlésesebb színekben készülnek. Épen ezek kedvéért lettek a nők körében oly gyorsan népszerűkké; mindenki így kedvencz virágának színébe öltözhet. Ez jutott eszembe a múltkor, mikor egy halványlila ruhába öltözött nőt  láttam orgonavirágos kalappal a fején. Rózsaszínű vászontuhához rózsás, fehérhez fehérvirágos kalap illik. 

Ami a virágdivatot illeti, ennek föltétlenül meghódoltak a nők. A mi teljesen érthető is, mert nyár idején ennél kedvesebb divat el sem képzelhető. Viseli is a nők öregje-fiatalja, minden kivétel nélkül. Ha egy nőktől népes helyre belépünk, mintha virágos kertet látnánk a nyári szellőtől meg-megingatva. Szemünk teljesen megszokta már ezt, mindenesetre könnyebben, mintha öles tollak bólongatnak a nők fején.                                                          

A mi a kalapokat illeti, ezek jelentékenyen módosultak. Az úgynevezett harang-kalapok, — melyekről annyi gúny esett az első időben — most laposabbak és szélesebbek lettek, így pompás védelmül szolgálnak a nap heve ellen,  tehát czélszerűnek bizonyultak. Azonfelül többnyire rendkívül finom fonásból készülnek,  tehát legkevésbbé sem kellemetlen a viselésük. 

A napernyők most nemcsak az eddig annyira kedvelt fehér színben készülnek. Rendszerint a ruha színében választják meg őket, hogy annál teljesebb legyen az egésznek egyöntetűsége. Ezek is gyönyörű árnyalatokban kaphatók. Nyakuk nagyon magas, olykor művészi kivitelű. Nem ritka a kristályból vagy ékkőből készült, nemes fémbe foglalt díszű sem. Ezek természetesen csak a fényűzés kellékei, de olcsóbb kivitelben is szép dolgokat látunk e téren. 

Utazóköpenynek leginkább a lusztert használják minden színben. Ez annyiból czélszerű, mert nem gyűrődik és a por sem látszik meg rajta. Nagyon világos színekben fürdőben és porköpenynek is használják, olykor dús rátétmunkával díszítve. Ezt különben a vászonruháknál is csaknem kivétel nélkül látjuk. E rátétmunka rajza, művészi készítése valóságos remeke az iparművészeinek. A ki meg akarja adni külsejének a legdivatosabb jelleget, okvetlen rátétmunkás vagy gombolt kabátot és köpenyt visel. 

Az általában kedvelt fűzőaljaknak jelenleg erős vetélytársa akadt a tunikás aljban. Ez mindig szélesebb körben hódít, hol röviden, hol hosszan alkalmazzák. Az előbbi azonos a már régen viselt köténytunikával, a második hegyesen leér az alj széléig. Mindkettő egyaránt divatos, bár eddig a nők még vonakodtak a sima, czélszerű aljakról lemondani. Épen a tunikás  ruha kedveért hozták forgalomba a lágy foulardokat a kemény tafota helyett. A selyemből és bőrszálakból bogozott rojtok adják díszüket.  

--------------------------------------------------------------------------------------

Június 13.

1870. 

   A belgiumi Soignies-ben megszületett az 1961-ben, Brüsszelben elhunyt Jules Bordet bakteriológus, immunológus. Hazai és párizsi tanulmányai után a brabanti Pasteur Intézet alapító igazgatója, a brüsszeli egyetem orvosprofesszora lett. Felfedezte a szamárköhögés kórokozóját és az allergia immunválasz-jellegét. 1919-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat. 

1905.

  Fiumei kastélyában elhunyt az 1833-ban, Pozsonyban született József Károly főherceg, József nádor ifjabb fia. 1868-tól újjászervezte a Magyar Királyi Honvédséget, melynek haláláig főparancsnoka volt. Nem csak a hadsereg érdekelte: alcsúti kertjében botanikai kutatásokat folytatott, ciganológusként a hazai romák egyik első komoly támogatójaként is fellépett. 

 A leggazdagabb ember háztartási költsége

Gould, az amerikai börzekirály, ki a jelenleg élő milliomosok között a legvagyonosabb, amerikaias szokásainál fogva szeret magáról beszéltetni s igy közelebb egész részletes adatokat közöltetett az ottani lapokban newyorki háztartásának költségeiről. A világ leggazdagabb emberének kiadásaiból néhány részlet felsorolása talán olvasóinkat is érdekelni fogja.

A newyorki lakóház palotaszerü téglaépület, melynek külső része azonban nem nagyon tekintélyes. Annál pazarabb a benső berendezés, különösen a bútorok, melyek mindegyike műfarágással kéazült, s az egyes szobákban levő képek értékét 2 millió forintra becsülik. A családfő nejével a második emeleten lakik, hálószoba, iroda, öltözőszoba s fürdő alkotja a lakást . Ugyanily magánlakása van a második emelet másik szárnyán a nábob egyetlen felnőtt leányának, Nellinek, rózsaazinre éa fehérre festve. A harmadik emeleten van egy tanulóazoba s egy nagy gyérmekszoba a három kis fiu számára (Ede, Frank és Harold) , kiknek nevelői 3600, 4000 és 8000 forint fizetést húznak. A többi személyzet a következő fizetéseket kapja: a pinczemester 2000, segédje 800, Gould komornyikja 1200, a szakács és segédei 3000, a háztartónő 2000 forintot, két mosónő, két szobaleány, egy társalkodónő, két ápoló, két takarítónő s két konyhaszolgáló egyen- ként 30—40 forintot havonként . Gould asszony naponként két óra hosszat foglalkozik fiaival, kiknek csak oly könyveket szabad olvasni, amelyeket ő már előbb elolvasott. Az asszony különben igen vallásos hölgy s e czélra sok alapítványt tesz. Gould Nelli különösen a zenében akarja magát tökéletesíteni, egy zeneóráért 40 forintot fizet, ruházatára évenkint 10,000 forint tüpénzt kap.

A főépülettől külön van a «Negyvennegyedik utczában» Gould istállója, mely téglából épült márványdiszítésekkel s tükörablakokkal van ellátva. Az istállóban hat ló van, továbbá egy zárt kocsi, egy bricska és két vasúti kocsi. A szolgaszemélyzet itt egy kocsisból, két küldönczből s négy szolgából áll ; a kocsis bére havonkint 90 forint. Az istálló fenntartása évenkint 12,000 forintba kerül. A háztartáshoz tartozik az irvingtoni igen szép nyár i lak, melyet Gould 1880-ban 400,000 forinton vásárolt, de ma legalább 2 milliót ér. A ház góth stílben épült, ezer méter távolságban fekszik a Hudson-folyótól s gyönyörű kilátás van belőle.

A háztartástól külön van Gould nagyobb fiának lakása a főépület harmadik emeletén, ki ennek fentartására ezelőtt évenként 20,000 forint zsebpénzt kapott , jelenleg azonban már atyjának üzlettársa. A három gyermek egyenkint 10—10 forint heti zsebpénzt kap.

A nyári lakkal kapcsolatban áll az «Atalanta» i nevű gőzös, melyet Gould 200,000 forintért vásárolt s melynek fentartása havonkint 2000 forintba kerül s ezenfelül, ha a családtagok használják, 1600 forintba. A hajón 5 tiszt, 15 matróz, 4 szakács, egy pék, 2 pinczér, égy komorna, egy szobaleány s egy társalkodónő van. A yachton három ebédlő van, külön a családtagoknak, külön a tiszteknek s a harmadik a cselédségnek és matrózoknak.

--------------------------------------------------------------------------------------

Június 9. 
 

1875.

Londonban megszületik Henry Hallett Dale angol orvos, fiziológus. (Cambridge-ben hunyt el, 1968-ban.) Ő izolálta az első ingerületátvivő vegyületet (neurotranszmittert), az acetilkolint, amiért 1936-ban megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. Londoni egyetemi tanárkodása mellett jelentős tudománypolitikai szerepet is játszott mint kormánytanácsadó és a Royal Society elnöke. 

1908.

VII. Eduárd angol király és II. Miklós orosz császár Revalban (ma Tallinn) találkozva megállapodnak a „macedón kérdés” rendezéséről - távlatokban a német „Drang nach Osten” megfékezéséről és az Oszmán Birodalom felosztásáról. Az egyezmény hírére kitör a nacionalista, egyben alkotmánypárti ifjútörök forradalom, így a brit-orosz terv hamvában hal. 

A Széchenyi-szobor leleplezése.

A május 23-iki ünnepély képét tüntet i föl egyik mai rajzunk, jeles művészünk Rauscher

Lajos mintarajztanodai tanár vázlata után.

Az ezer meg ezernyi tömeg által körülvett szoborról épen a leplet bontották le, s a monumentális mű szemlélhető lett . A szobor előtt foglalt helyet a király képviselője, József főherczeg számára emelt sátor, körülötte a meghívottak és küldöttségek, s aztán köröskörül a nyüzsgő sokaság, mely a rácscsal övezett téren kívül gyűlt össze. A szép látvány egyik szingazdag pontját képezte a dunagőzhajózási társulat kőpavillonja, teljes zászló-diszben, szőnyegekkel fedve, s teteje nézőhelylyé alakitván.

A gondos rajz pontosan kimutatja az arányt , mely a szobor és környezete közt van, s mely elég szerencsés, mert Széchenyi szobra dominálja a nagy tért . A keret nagyon változatos : magas paloták egyik felől, a Duna és a budai panoráma a másik felől. A szobor előtt terül el a tér nagyobb része, de az szorosabban véve nem tartozik a szobor perspektívájába, mert hátulról nem szokás nézni szobrokat ; az a voltaképeni nézőhely, mely a Dorottya-utczába is benyúlik, ugy hogy már ebből az utczából is látni lehet a szobrot. A szobrász főkép arra számított, hogy e nagy nézőtér legyen kielégítve, s ez elég jól sikerült .

Az akadémia palotájának szürke falai jó háttért szolgáltatnak az emlékműnek. Meg jobban ki fog az válni, ha az érez — mely most még csillog és szembántón sugárzik a napfényben, — idővel megsötétül . Akkor teljesen összhangzatban lesz a talapzat rozsda-vörös tömegével is.

A szobrot tágas kert övezi vasrácscsal körülvéve. Gyeptáblák, virágszönyegek terülnek el körülötte, apró bokrokkal szegélyezve. A rács körül futó aszfaltos gyalog-járó széleit fákkal ültették be, de nem kell félni, hogy majd elfedhetik a szobrot is.  

--------------------------------------------------------------------------------------

Tervek.

A magyar főváros gyors növekedését immár nem csupán gyorsan támadó városrészei, körútjai, palota- sorai, nyüzsgő élete, fényes boltjai, megszámlálhatatlan és fényűzéssel berendezett kávéházai hirdetik, hanem a sokféle terv is, melylyel vállalkozók állnak elő. A pesti oldalról a Gellért­hegyre vezető sikló, az Eiffel-toronynál is magasabb vas-torony a városligetben, villamos vasút Bécsig, melyen harmadfél óra alatt lehet eljutni, mindezek ugyan tervek, sok más egyébbel, de merészebb tervek is sorakoznak hozzájok, még pedig olyan komolysággal, hogy ama bizonyos akadályok sem állnak útjában, melyek sokféleségét az egyetlen pénz szóval szokták kifejezni. Most egy csomó alagútról van szó, a házak alatt, a Duna alatt, össze-vissza mindenfelé, úgy hogy ha ezek csakugyan kiépülnek, a budapesti ember mindenhova eljuthat alagúton. A villamos földalatti vasutat már egész hoszszában építik a belváros közepétől ki a városligetbe. Az Andrássy-út felén már el is készült. Most egy másik társaság még nagyobb földalatti villamos vasúti hálózatra kér engedélyt. A Ganz­féle társasággal áll összeköttetésben ezen vállalkozó csoport, Ziepernovszky Károly műegyetemi tanár, Schiller Lajos, Emich Gusztáv kérik az engedélyt oly villamos vasútra, mely a város főbb útvonalai alatt menne mindenfelé, a Duna alatt alagúton egész a svábhegyi fogas-kerekü vasúthoz. Nem épen mindenütt a föld alatt járna, de a legtöbb helyen, és pedig főkép a pesti oldalon, alig jönne ki a napfényre. Egy másik vállalkozó pedig a Duna alatt akar két alagutat építeni: az új országháztól a a Bomba-térig s a Boráros-tértől a Lágymányosig. Erre báró Braunecker Lamorál kéri az engedélyt s már le is tette a városi tanácsnál azt az összeget, melyet az engedély megadása esetére kértek tőle. — Szintén nagyvárosba illő a jégpalota tervezete is, melyhez gr. Keglevich István alakított részvénytársaságot, s hír szerint a szükséges félmillió forint nagy része már együtt is van, úgy hogy a jégpalotában a jövő nyáron már korcsolyázni is lehetne. Mert a jégpalota korcsolyázó-csarnok lenne, mesterségesen készült, de igazi jéggel, a minőt már néhány nagyvárosban állítottak és jól jövedelmez. Lesz ott vendéglő, kávéház, czukrász, bodega, vívóterem; szalonok, fürdők s egyéb mellékhelyiségek. Csak egy fog hiányozni, a mi a téli nagy jégen oly kellemes : a melegedő-szoba, de erre nem is lesz szükség. Az épület vasszerkezeten nyugvó üvegfödélzettel van tervezve, olyképen, hogy a vendéglő- és kávéházi helyiségekből és az első emeleti páholyokból a körülbelül ezer négyszögméternyi jégpálya áttekinthető.

A szépművészeti múzeum. A millenium egyik emléke a szépművészeti múzeum lesz, melyre ne­gyedfél millió van fölvéve az országos költségvetésbe. Budapesten azonban nem könnyű helyet találni egy nagyobb középületnek; terek nincsenek, a mi van, azokat elvenni nem lehet ; a nagy körutak építésénél megfeledkeztek, hogy a középületek számára telkeket kellene fentartani. Beépített területeket megvásárolni, mint a hogy a városi hatóság kénytelen tenni iskolák számára, rendkívül költséges. Most is a közoktatásügyi miniszter a főváros hatóságához intézett leiratában Budapest áldozatkészségét kéri, s azt ugy óhajtaná igénybe venni, hogy a főváros a múzeum czéljaira, a mely egyik nevezetessége lesz Budapestnek s előreláthatólag tényezőjévé válik az idegenforgalom emelkedésének is, tizezc)* négyszögöl kiterjedésű alkalmas területet engedjen át a kormánynak. Nem könnyű feladat ily nagy helyet találni Budapesten.

--------------------------------------------------------------------------------------

1907.

   A Városligetben, a jelenlegi Olaf Palme sétányon Apponyi Albert kultuszminiszter megnyitja a Fővárosi Múzeumot, a mai Budapesti Történeti Múzeum jogelődjét. Az anyag jelentős része ma az egykori trinitárius kolostorban berendezett Kiscelli Múzeumban található, ahová 1935 után költözött, mikor egy végrendelet nyomán a városhoz került az épület.  

1922.

   Mitchellville-ben (Iova) megszületik Clair Cameron Patterson amerikai geokémikus (elhunyt 1995-ben), aki földi kőzetek és az űrből meteoritok izotópos vizsgálata nyomán 1956-ban a ma is elfogadott 4,55 milliárd évre becsülte a Föld életkorát. Ő volt az első, aki az üzemanyagokban és élelmiszerekben előforduló benzin természet- és egészségkárosító hatására figyelmeztetett.