Tervek.
A magyar főváros gyors növekedését immár nem csupán gyorsan támadó városrészei, körútjai, palota- sorai, nyüzsgő élete, fényes boltjai, megszámlálhatatlan és fényűzéssel berendezett kávéházai hirdetik, hanem a sokféle terv is, melylyel vállalkozók állnak elő. A pesti oldalról a Gellérthegyre vezető sikló, az Eiffel-toronynál is magasabb vas-torony a városligetben, villamos vasút Bécsig, melyen harmadfél óra alatt lehet eljutni, mindezek ugyan tervek, sok más egyébbel, de merészebb tervek is sorakoznak hozzájok, még pedig olyan komolysággal, hogy ama bizonyos akadályok sem állnak útjában, melyek sokféleségét az egyetlen pénz szóval szokták kifejezni. Most egy csomó alagútról van szó, a házak alatt, a Duna alatt, össze-vissza mindenfelé, úgy hogy ha ezek csakugyan kiépülnek, a budapesti ember mindenhova eljuthat alagúton. A villamos földalatti vasutat már egész hoszszában építik a belváros közepétől ki a városligetbe. Az Andrássy-út felén már el is készült. Most egy másik társaság még nagyobb földalatti villamos vasúti hálózatra kér engedélyt. A Ganzféle társasággal áll összeköttetésben ezen vállalkozó csoport, Ziepernovszky Károly műegyetemi tanár, Schiller Lajos, Emich Gusztáv kérik az engedélyt oly villamos vasútra, mely a város főbb útvonalai alatt menne mindenfelé, a Duna alatt alagúton egész a svábhegyi fogas-kerekü vasúthoz. Nem épen mindenütt a föld alatt járna, de a legtöbb helyen, és pedig főkép a pesti oldalon, alig jönne ki a napfényre. Egy másik vállalkozó pedig a Duna alatt akar két alagutat építeni: az új országháztól a a Bomba-térig s a Boráros-tértől a Lágymányosig. Erre báró Braunecker Lamorál kéri az engedélyt s már le is tette a városi tanácsnál azt az összeget, melyet az engedély megadása esetére kértek tőle. — Szintén nagyvárosba illő a jégpalota tervezete is, melyhez gr. Keglevich István alakított részvénytársaságot, s hír szerint a szükséges félmillió forint nagy része már együtt is van, úgy hogy a jégpalotában a jövő nyáron már korcsolyázni is lehetne. Mert a jégpalota korcsolyázó-csarnok lenne, mesterségesen készült, de igazi jéggel, a minőt már néhány nagyvárosban állítottak és jól jövedelmez. Lesz ott vendéglő, kávéház, czukrász, bodega, vívóterem; szalonok, fürdők s egyéb mellékhelyiségek. Csak egy fog hiányozni, a mi a téli nagy jégen oly kellemes : a melegedő-szoba, de erre nem is lesz szükség. Az épület vasszerkezeten nyugvó üvegfödélzettel van tervezve, olyképen, hogy a vendéglő- és kávéházi helyiségekből és az első emeleti páholyokból a körülbelül ezer négyszögméternyi jégpálya áttekinthető.
A szépművészeti múzeum. A millenium egyik emléke a szépművészeti múzeum lesz, melyre negyedfél millió van fölvéve az országos költségvetésbe. Budapesten azonban nem könnyű helyet találni egy nagyobb középületnek; terek nincsenek, a mi van, azokat elvenni nem lehet ; a nagy körutak építésénél megfeledkeztek, hogy a középületek számára telkeket kellene fentartani. Beépített területeket megvásárolni, mint a hogy a városi hatóság kénytelen tenni iskolák számára, rendkívül költséges. Most is a közoktatásügyi miniszter a főváros hatóságához intézett leiratában Budapest áldozatkészségét kéri, s azt ugy óhajtaná igénybe venni, hogy a főváros a múzeum czéljaira, a mely egyik nevezetessége lesz Budapestnek s előreláthatólag tényezőjévé válik az idegenforgalom emelkedésének is, tizezc)* négyszögöl kiterjedésű alkalmas területet engedjen át a kormánynak. Nem könnyű feladat ily nagy helyet találni Budapesten.
--------------------------------------------------------------------------------------
1907.
A Városligetben, a jelenlegi Olaf Palme sétányon Apponyi Albert kultuszminiszter megnyitja a Fővárosi Múzeumot, a mai Budapesti Történeti Múzeum jogelődjét. Az anyag jelentős része ma az egykori trinitárius kolostorban berendezett Kiscelli Múzeumban található, ahová 1935 után költözött, mikor egy végrendelet nyomán a városhoz került az épület.
1922.
Mitchellville-ben (Iova) megszületik Clair Cameron Patterson amerikai geokémikus (elhunyt 1995-ben), aki földi kőzetek és az űrből meteoritok izotópos vizsgálata nyomán 1956-ban a ma is elfogadott 4,55 milliárd évre becsülte a Föld életkorát. Ő volt az első, aki az üzemanyagokban és élelmiszerekben előforduló benzin természet- és egészségkárosító hatására figyelmeztetett.
Utolsó kommentek