A TERMÉSZET KALENDÁRIUMA...
III.
A nap időjósló tulajdonságairól legrégibb adatokkal Virgil Georgiconában találkozunk (I.438) hol ekképen szól a költő róla:
Magasan fenn a nap, mely sohasem hazud,
Idők járásáról hiven jósolni tud.
Ha álmos arczczal kél s boszus-kedvetlenül,
Ha arczán lomha folt, vagy szürke felleg ül,
Ha ködhomályon át küldi sugarait
S fukar fényt hintve szét, erőtlen megtörik,
Borús időt s esőt remélhetsz biztosan,
Mely a termésnek és nyájnak kárára van.
Viszont Máté evangéliumában (XVI. 2. 3) a kelő és nyugvó nap színére nézve is találunk időjóslati vonatkozásokat. Krisztus mondja itt : «Mikor estve vagyon, ezt mondjátok: Tiszta idő lészen, mert az ég veres, és reggel ezt mondjátok: Ma háborgó idő lészen, mert a szomorú ég veres.» Tehát a nap veressége nagy átalánossággal befolyással bir az időjárás megváltozására; de hogy milyen irányban, az egészen a körülmenyektől függ. Egy milanói közmondás szintén elismeri, hogy ha reggel a nap veres, eső készül, ám ha a nap nyugtán veresedik ki az ég, ez épen ellenkezőleg szép időre mutat , azért mondja a máltai: «ha a nap veresen áldoz le, tartsd készen lovadat.» Talán érdekes lesz tudni , hogy ezzel is egészen ellenkező felfogás uralkodik a cseh népnél.
Mikor a nap keltét köd előzi meg, ezt átalában kedvező előjelnek tartják, csak Virgilnek nincs bizalma az ily napkeltekhez, mikor «Aurora félig nyitott szemmel és beteges sápadt arczczal üdvözli az eget». Az is elterjedt babona, hogy ha az idő akkor változik, mikor a nap a déli fordulóba lép, ez legalább tizenkét óráig eltart. A nap nyugta esőt hoz, ha bágyadt, szelet, ha felhős, szép időt, ha tiszta és ha aranyszínű. Csak ha egész a zenithig veti vissza sápadt veres fényét, mutat szélviharra és zivatarra. Mikor a nap sugarai a felhőkön keresztül hosszú csíkokban látszanak, a nép képzelme mintegy hosszú csöveknek képzeli ezeket, melyek segélyével a nap a tengerből szívja fel vizét. Megfelel ez Virgil «bibit ingens arcus»-ának, és bármilyen gyermekes hiedelem is, megvan az az alapja, hogy a napnak azt a működését érzékelteti meg, melynek következtében a vízgőzöket magába vonja s esővé dolgozza fel.
Azt, hogy az idő a holddal együtt változik, tudvalevőleg igen okos emberek is hiszik, habár a tudományos meteorológia ki is mutatta, hogy egy szó sem igaz abból. Mindamellett oly elterjedt e vélemény, hogy foglalkoznunk kényszerít kissé a hold és az időjárás között lenni vélt összefüggéssel is. A holdnak szombat napi változása és a vasárnapi holdtölte nagyon rossz előjelként vétetik sok helyt és különösen vizek áradását helyezi kilátásba. Ellenben szerencsés körülmény s szép időjárás záloga, ha a holdujság hétfőre esik. Francziaországban a hold pénteki változását tartják különösen baljóslatúnak. Szokták bizonyos értelemre magyarázni azt is, ha a hold fogyásában szarvaival felfelé vagy lefelé áll. Mikor a hold halaványan süt, nedves idő áll küszöbön, ha pedig vörösen süt, szél. Ezt már Virgil megjegyzi Georgikonában (430—31). Fényes és fehér holdvilág állandó szép idő jele. A hold e három tulajdonságára vonatkozik a latin közmondás :
«Paliida luna pluit, rubicunda fiat, álba serenat»
Ha a holdnak «udvara» van, jele, hogy eső készül. Továbbá mondják, hogy ha egy hónapban két holdtölte fordul elő, nagy víz és áradás várható. A légköri villamosság sajátságai rendesen némely állatokra is oly hatással vannak, hogy megérzik a közelgő időváltozást, a kéj- és fájdalomérzetökkel néha kifejezést adnak ennek, még mielőtt látható jelei mutatkoznának az idő változásának, így a kutya igen jó barometrumnak tartatik. Ha esőt érez, álmos és egész napon út alszik; változik az idő akkor is, ha füvet eszik, a földön hengergőzik és kapar . Az alföldön biztosan szép időre következtetnek, ha a kutya az udvaron szabad ég alat t hál , de esőre, ha éjszakára fedél alá húzódik. A lónál sokan észlelhették, hogy vihar alkalmával, még mielőtt a villám lecsapna, egész testében összerázkódik.
Jó időpróféták a macskák is ; dorombolásuk, tüszkölésük esőt jelent, szintúgy ha az asztal lábait kapargálják. Spanyol vénasszonyok, mint olvassuk, a macska szőre fényességéből is szép időre tudnak következtetni, különféle útleírások pedig beszélik, hogy a tengerészek egy macska vízbefulasztásával remélnek kedvező szélhez jutni. Esőt jelez, ha a macska nagyon húzódik a tűzhelyhez vagy lábait nyalogatja és mosdik. A verőfényes tavaszi délelőttökön falrepedésekből, kőmálladékokból seregestől előtóduló szabóbogar vagy isten tehene szép piros hátával bizonyos jele a szép tavaszi idők beálltának. Vannak aztán rovarok, melyek egészen más, mint az időre vonatkozó jóslatokban bírnak tekintélylyel. Csak a kedves kis katóbogarat említjük ezek közül, mely a lányka kezére szállva, alkalmat ad kivanácsisága kielégítésére.
Katiczabogár repülj el,
Merre visznek férjhez ?
vagy pedig:
Katiczabogár repülj el,
Jön az anyád kötéllel,
Tüzes korbácscsal.
S a merre a fényes bogárka repül , arra viszik a leányt is férjhez. Ha a disznó szalmát hord óljába, ha a csorda röfögve szalad haza, mindkettő rossz időnek jele. Ha a tehén orrlikait tágítja és a levegőbe szaglász, esőt érez. Ha első lábait nyalogatja vagy jobb oldalára fekszik, változik az idő, s szintúgy ha farkát a sövényhez csapdossa. Ha a jószág összecsoportosul, ha a kosok összetűznek, ha a szamár erősen iázik és füleit hegyzi, mindez biztos előjele az esőnek. Nagyon sok állat bir még a képességgel, hogy az időt megjósolja, így a földi giliszták, vagy avakandok, melyről azt tartják, hogy ha a földetúrja, esőt érez, ellenben ha felszínre jön, melegidő áll be. Ha vízáradásokat sejt elhagyja a réteke s lapályokat, de visszajő újra, ha semmi veszély nem háborgatja. A kecske sincs minden időjós ösztön híjával, mer t ha zivatar közeledik, keresi erősen a födelet. A békák brekegése és kurutytyolása is elárulja az eső közelgését; s a gyermekeknek egész élő kalendárium a kézbe vett csigabiga, melytől énekszerü szavak kiséretében tudakolják az időt.
Csigabiga öltsd ki szarvad,
En is tolom talicskádat.
Te is told az enyimet,
vagy pedig:
«Csigabiga nyújtsd ki szarvad,
Jönnek a tatárok,
Sós kútba vetnek,
Malomkővel lenyomtatnak,
Hujj ki biga, hujj ki!» ,
Mire aztán szép idő esetében a csiga kidugja szarvait. Megjegyezzük, hogy a csiga háza nyilasának elnyálkásodásából is szoktak esős időre vonni következtetést. Eső közeledtére egyszerre távolfekvő hegyek tisztábban lesznek láthatók, mint egyébkor, távoli patakok zúgása messze, mérföldekre elhallatszik. Néha a réczék is nagy zajt csapnak s felrepülni próbálgatnak. A gazdasszony arról is meg van győződve, hogy ha a szikra beleszökik fazekába, vagy a tűz kék lánggal ég, esőre fordul az idő. Szintúgy, ha a macska háttal ül a tűznek, ha a kakasok, mielőtt elpihennének, kukorikolnak, a majorság nyughatatlan, összekap egymásközt s a szokottnál jobban tollászkodik; ha a pulykák lármáznak, ha a holló korán reggel krákog, ha a fecske alant repül, a minek az is lehet oka, hogy ilyenkor a táplálékát képező rovarok esőt erezve, alantibb rétegekbe szállnak, hogy fedél alá menekülhessenek.
Fölös számmal vannak végül a növények közt is olyanok, melyeknek időjósló képességében a köznépnek több bizalma van, mint akármiféle tudományos műszerben a világon. Ilyenek, hogy többet ne említsünk, az estike, napraforgó, a folyondár. Némely virág eső előtt becsukja szirmait, más meg örökösen a nap felé fordul, mint ezt Linné is elismerte, reggel napkeletre, délben egyenesen fölfelé, délután nyugat felé, éjjel pedig észak felé. A nyár- és tölgyfa virágzási idejéből is tudnak sokan bizonyos időjárástani eredményeket kivonni. Régebben közhit volt, hogy ha a rózsák és ibolyák őszszel is nyílnak, a következő évben valami nagy járvány lesz. Másfelöl tudni vélik, hogy a nyári rózsák Mária Magdolna papja után elhervadnak. Jó diótermés kedvező időjárásra mutat , ha pedig októberi levélhulláskor sok levél marad csüggve szárán s ott fehéredik meg, biztosra veszik, hogy erős tél és sok hó lesz.
V—r.
------------------------------------------------------------------------------------
Március 21.
1874.
Megalakult a Bittó István (1822-1903) korábbi igazságügy-miniszter, majd képviselőházi elnök vezette magyar kormány. A kabinet célja - a Deák-párton belül biztosítsa a kormánytöbbséget - lehetetlennek bizonyult: egy év múlva a kormánypárt egyesült a Balközép Párttal, megalakítva az 1906-ig, majd (más néven) 1910-'17-ig kormányzó Szabadelvű Pártot.
1915.
Philadelphiában elhunyt az 1856-ban született Frederick Winslow Taylor gépészmérnök és menedzser, a tudományos üzemszervezés úttörője. Tanulmányaiból és üzemi munkásként végzett tevékenységéből egyaránt merítve vált üzemvezetővé és a "taylorizmus" megalapítójává. Ez utóbbi alapelveit 1911-es könyvében fektette le: The principles of scientific management
Utolsó kommentek