Vasárnapi Ujság Blog

A Vasárnapi Ujság hetenkint egyszer nagy negyedrétben 1 ½ ivben jelenik meg. Előfizetési díj Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Ujságra félévre 3 ft., a Politikai Ujdonságokkal együtt 5 ft. ujpénzben.

Üdvözlő czikk

Kedves Látogató!

Az alábbi blogot a Magyar Természettudományi Múzeum Könyvtára működteti.

A blogon keresztül szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek, hogy mi történt a mai napon csak több mint száz évvel ezelőtt a dualizmus korabeli Magyarország e lebilincselő világában. Valamint egyéb érdekes ismeretanyaggal szolgálni az akkor világ mindennapjairól. 

Kellemes olvasást kívánunk! 

röviden...

A Vasárnapi Ujság 1854-től 1922-ig megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap. Olyan - igen sikeres - néplap, amelynek célja a nemzeti szellem ápolása, a nyelvművelés és a közhasznú (köztük a természettudományos) ismeretek közreadása volt.

Utolsó kommentek

  • takacsveca93: Szimpatikus a blog, szeretem olvasni :) Érdekes, hogy mik történtek a történelmi Magyarországon. B... (2017.12.27. 18:52) 1886. BUDAPEST, FEBRUÁR 21.
  • takacsveca93: Egy király újság, folyamatosan, heti frissítéssel kerülnek fel a heti szórólapok! www.ujsagomat.hu (2017.11.08. 09:56) újkor.hu - Új történelmi portál
  • vasarnapiujsag: Munkácsy 1900. május 1-én hunyt el Endenichben. (2013.02.14. 14:11) Február 14. - 1897
  • noatis: milyen kár, hogy ma már csak fellegvárakat építünk... Csodálatos az épület, és mindazok, akik végh... (2011.03.03. 11:30) márczius 2-án 1862.
  • Utolsó 20

2013.10.24. 11:16 vasarnapiujsag

Magyar Merkur

Kétszázhuszonöt éve, 1788. október 8-án indult az első magyar nyelvű pesti újság, a Magyar Merkurius, amely azonban nem tudott igazi népszerűségre szert tenni, s nem győzte a versenyt a bécsi magyar lapokkal.

A magyarországi könyvnyomtatás 1472-ben indult Budán, de a török hódoltság miatt a hazai időszaki sajtó nem tudott kialakulni. A 16. század végétől elszórva megjelentek úgynevezett újságlevelek, majd röplapok, de hírlapokat és folyóiratokat nem adtak ki. Az első rendszeresen megjelenő újság a latin nyelvű Mercurius Hungaricus volt, melyet a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705 és 1710 között adtak ki, Budán, Pozsonyban és Bécsben megjelentek aztán ugyan hírlapok, de német nyelven. Az első magyar nyelvű újság 1780 és 1788 között látott napvilágot Pozsonyban Magyar Hírmondó címmel Rát Mátyás jóvoltából.

A 18. század második felében Pest-Buda gyors fejlődésnek indult, annak köszönhetően is, hogy Pozsonyból Mária Terézia majd II. József Budára helyeztette a kormányszékeket és más királyi intézményeket, s ide költözött a nagyszombati egyetem is. A városban egymás után létesültek a nyomdák, könyvkereskedések és iskolák, ezért igény mutatkozott egy új, magyar nyelvű hírlap megjelentetésére.

A Pozsonyban megszűnt Magyar Hírmondó folytatásaként 1788 októberében indult Pesten a Magyar Merkurius, amelynek alapítója Paczkó Ferenc Ágoston nyomdász, a Magyar Hírmondó laptulajdonosa volt. Paczkó megvette az egykori Eitzenberger nyomdát, s remélte, hogy Pesten is megtalálja számítását. A szerkesztő Török István váci református lelkész volt. Az újság az engedélyt viszonylag könnyen megkapta, mert a Budára települt Helytartótanács azt várta, hogy a pozsonyi elődjével ellentétben a híreket "helyesebben" válogatja majd meg és "illendőbb" lesz a stílusa. Az engedélyezés fontos szempontja volt az is, hogy a Pesten megjelenő lapot közelsége miatt a Helytartótanács hatékonyabban tudta ellenőrizni, mintha a távolabbi Pozsonyban adták volna ki.

Az 1788. október 8-tól hetente kétszer kiadott lapban sűrűn megjelentek a szerémségi török háború harctéri hírei, de a lap - a Magyar Hírmondógyakorlatával ellentétben - eleinte megelégedett a hivatalos közlemények és jelentések közreadásával. 1789. január 1-jétől némi hangsúlyváltozás következett be az újságnál, amely nevét ekkor Magyar Merkurra változtatta: átvéve a Magyar Hírmondó nemesi-ellenálló szellemét, ellenzéki, kritikai megjegyzéseket is közölt, tükrözve a magyar nemesség elkeseredését a háború elhúzódása és a német csapatok fosztogatásai miatt.

Javult a külföldi eseményekről szóló tájékoztatás színvonala is: a lap rendszeresen ismertette a franciaországi helyzetet, a nemzetgyűlés összehívása előtti időszak röpiratait és a harmadik rend követeléseit. Beszámolt a forradalomról is, igaz az egyetlen engedélyezett hírforrás, a bécsi hivatalos közlöny nyomán - a Bastille lerombolását például csak jelentős késéssel adta hírül. A szigorodó cenzúra miatt aztán megritkultak az újságban a politikai állásfoglalások, s nőtt az irodalmi és színházi anyagok száma.

Magyar Merkur nem tudott igazi népszerűségre szert tenni, nem győzte a versenyt a bécsi magyar lapokkal, a Magyar Kurírral valamint aHadi és Más Nevezetes Történetek című újsággal. A magyarul olvasó közönség, a középnemesség és az értelmiség ekkor még a viszonylag szabadabb körülmények közt megjelenő bécsi magyar sajtót olvasta. A kiadó Paczkó ezért 1789 végén megszüntette a Magyar Merkurt, miután eltelt az a tíz esztendő, amelyre 1779-ben kizárólagos jogot kapott az ország területén magyar lap kiadására. Pesten csak tizenöt évvel később, 1806-ban indult újra magyar nyelvű hírlap Kultsár István szerkesztésében, Hazai Tudósítások címmel.

forrás: http://mult-kor.hu/20131008_egy_evig_birta_az_elso_magyar_nyelvu_pesti_ujsag

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vasarnapiujsag.blog.hu/api/trackback/id/tr875597028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása