P. N.: Merész léghajós
Chevalier, a hires Nadar iskolájából kikerült léghajós a jövő hó közepén nagy légutat készül tenni az Atlanti-oczeán fölött, Amerikából Angliába. Az indulás New-Yorkból történik, hol Chevalier jelenleg tartózkodik, s a légi utazás a britt szigetek valamelyikének partján érne végett minden számitás szerint, ha ugyan Chevalier ki nem hagyott számításából egy szélrohamot, mely Spanyol-, Francziaország vagy Izland felé módosítja azon egyenes vonalt, melyben Londonba akar érkezni.
E merész vállalat a londoniakat — mindon angol vérük daczára is — roppant kiváncsiságra hangolja. A newyorkiak néhány év eiőtt már bizonyos Low „tanár" légi utja által rászedetve, most is azon meggyőződésben voltak kezdetben, hogy ujra valami iparlovag vállalatával van dolguk. Később azonban mégis több tudományos férfiu vette pártfogolása alá, mint Doremus tanár és Johnson, a Smithson-intézet rendes tanára. A vállalat becsületessége iránt tehát nem lehet semmi kétségünk, csakhogy ez még nem biztosit bennünket arról, hogy sikerét a viz el nem mossa.
A legujabb idők e bátor Icarusa Nadar mellett kitünőleg elsajátitá a fényképészet és léghajózás mesterségét.
Ugyancsak Nadar társaságában szállt egy hires légi utra az ,,Óriás"-on, 1864-ik évben, midőn a merész léghajózók d. u. 5 órakor Párisból indulva, másnap reggel 8 órakor már hannoveri talajon szálltak, illetőleg zuhantak a földre, mely zuhanásnak kéz és lábtörések lettek következménye.
Ki azonban a léghajózás borzasztó szépségeit egyszer már élvezte, egy törött kéz vagy láb fájdalmas emléke nem tartja vissza, hogy ujra ne kivánkozzék a szédítő magasságba, ha csak épen nem nagyon gyáva természetü; pedig hogy Chevalier nem az, több izben tett légi útja bizonyitja. Legmagasabb emelkedése állitólagosan 30,000 lábra történt, angol föld felett. Ez oly magasság, melyet még senki el nem ért s életveszély nélkül el sem is érhet. Midőn 14,000 láb magasságban volt, — mondja ő — a légzés már csak nehezen történhetett, a kibocsátott galambok csak alig repülhettek; 30,000 láb magasságban pedig minden tagján erős vérzés kezdődött, s ruhái mint tele ivódtak vérrel. Igy beszéli Chevalier maga, az egyedüli kezes e hir valódiságáról.
Chevalier egy uj találmányra, a „kiegyenlítőre" (compensator) nagy sulyt fektet. Léghajója, a „Remény," melylyel a nagy világtenger tájait átvitorlázhatni reméli, ily készülékkel van ellátva. A „kiegyenlitő" egy kisebb s a főgömb alatt álló tartalék-golyó, moly a főgömbből kiömlő, s bizonyos magasságban elvesz gázt magába vonja. Fouvielle, a „Le science en Ballon" szerzője, e kiegyenlítőre azt a megjegyzést teszi, hogy ennek szelepei kinyitása vagy bezárása által a léghajó emelkedését fokozni és azt tetszés szerint sülyeszteni lehet, egyik légáramlatból a másikba, mig azon irányu áramlatba nem jut a hajó, melyre épen szüksége van. Az eddigi ide vonatkozó kísérletek azonban mégis siker nélkül maradtak.
Chevalier már többféle léggömböt készitett: madár-, hal-, szivar és henger-alakuakat, gépezettel és a nélkül. Az eredmény csak vagyonának csökkenése lett. A „Remény" gömb-, vagy inkább czitrom-alaku. Sokkal kisebb teriméjü, mint azon gömb, mely legközelebb Ashburnam-parkból emelkedett fel. Ez 30,000 köbláb gázt tartalmazott. Ennél már 3000 láb magasságban jelentékeny mennyiségü gáz ment veszendőbe. Mily valószinüség tehát, hogy a sokkal kevesebb tartalommal biró „Remény," a kiegyenlitő nélkül még két napig sem tarthatná magát felszinen, hanem a világtenger hullámai közt találná sirját. Ez ellen is azonban lehetőleg biztositani törekszik magát Chevalier az által, hogy hajójára léggel telt kis zacskócskákat alkalmaz, melyek vizbehullás esetén megóvják az elmerüléstől. A gömb ugyanis ez által uszó-állapotban tartatik a viz felett. Megtörténhetik — ugymond Chevalier — hogy a léghajó esőtől ázva, vagy nedves felhőkön keresztül hatolva, sok viz-anyagot vesznek a gömb szövetei s a kötelek, ugy annyira, hogy 2—3 száz fonttal nehezebb lesz a jármű. Ennek természetes következménye lesz, hogy a hajó a vizre száll le. Ha most a zsákocskák segiségével a gázzal telt gömb a viz szine felett lebegő állapotban tartatik, a bekövetkező száradás által a hajó ismét képes lesz emelkedésre. A léghajó kormányzását Chevalier lehetetlennek tartja. A légáramlatok szabad játékának van az kitéve feltétlenül. Mint fogja tehát eszközölni tervezett utazását Angliába?
Felelet: Chevalier több kisérlet után azon tapasztalatra jutott, miszerint 3000 és 10,000 láb
magasság közt mindig nyugatról, vagy északnyugatról jövő légáramlat ömlik kelet felé. Utazását is inkább e tapasztalásának megerősítésére tervezi, mint hirvágyból. A keresztül szárnyalandó 4000 angol mértföldnyi tér meg fogja kisérleni tapasztalásának igazságát.
Tiszta szivből kivánjuk, hogy meghozhassa hirét!
--------------------------------------------------------------------------------------
Június 27.
1876.
Berlinben elhunyt az 1795-ben Delitzschben született Christian Gottfried Ehrenberg zoológus, mikrobiológus, összehasonlító anatómus, geológus, a mikropaleontológia atyja, a „baktérium” szó megalkotója. A Közel-Keleten és – Alexander v. Humboldttal – Szibériában és Közép-Ázsiában tett kutatóutat, közben a berlini egyetem orvosprofesszoraként működött. A korallok első tanulmányozója, a tengeri foszforencia okának megértője. Ő fedezte fel a megkövült mikroorganizmusokat és az ősi egysejtűekből álló kövületeket. Bizonyította a gombák spórás, ill. a penész- és kalapos gombák ivaros szaporodását. A "tökéletes szervezetről" szóló elméletét (minden állat teljes szervrendszerrel bír) Félix Dujardin (1802–1860) cáfolta.
Utolsó kommentek