Öregeink fiatal korából.
Mennél nagyobb elmetehetséget kiván a mesterséges hangoknak megfogása, s mennél különösebb ügyességet mutat azoknak helyes gyakorlása; annál nagyobb figyelemre, és álmélkodásra méltó az, a ki elmetehetségének nagy megfoghatóságát, gyakorlásának jeles tökéletességével egybekapcsolja. Ily ritka tünemény ragadott el bennünket a mult csütörtökön, máj. 1., midőn a „Hét választó fejedelmek" nevezetü vendégfogadónak palotájában Liszt Ferencz sopronvármegyei tizenegy esztendős ifjacska hangmesteri tehetségét a klaviron köz- bámulásunkra kifejtette.
Hazánknak nagyai, kik minden hazafi igyekezeteket gyámolítani dicsőségeknek tartják, mind Pestről, mind Budáról igen számosan megtisztelték, valamint a két városnak csinosabb része is nagy részvéttel jelen volt. Játszott az ifjú mester Schneider Fridrichtől lévő ouvertura után egy nagy concertet, és nagy variatiókat Mochellestől, közben Elisabeth operából duettát és egy áriát Libussa operából, Teyber kisasszony és Babnigg énekeltek; végre ő az akkor feladott thema szerint szabad fantáziájából gyönyörű variatiókat. Mindenikben a szép szőke ifjacska oly ügyességet, könnyüséget, pontosságot, érzést, kellemetes erőt, és mesteri fogásokat mutatott, hogy az egész nemes gyüle-kezetet gyönyörűséggel eltöltené és bámulásra ragadná. Az ő remek játszásából már kiki azon kellemetes reménységre fakadott, hogy ő a szép mesterségek pályáján hazánknak nagy dicsősé-gére lészen. Mi ezen szép léleknek csak azért is egészséget és hosszu életet kívánunk, mivel hazájának kivánta előbb tisztelete diját lefizetni, minekelőtte Franczia- és Anglia országokba menne. A hol bizonyosan a magyar talentu-moknak becsületet fog szerezni.
(„H. és Külf. Tud." 1823. II. 30. sz.)
Közli: Szinnyey József.
--------------------------------------------------------------------------------------
Március 7.:
1848.
Megszületett Zsigmondy Béla gépészmérnök, hídépítő, (nagybátyjával, Zsigmondy Vilmossal) számos artézi kút építője. Az 1916-ban elhunyt szakember részt vett három budapesti Duna- és a csongrádi Tisza-híd megépítésében, és ő irányította az Országház alapozási munkálatait is.
1876.
Alexander Graham Bell (1847-1922), skót származású amerikai fiziológus, feltaláló, üzletember US174465-es számon szabadalmaztatja a telefont. (Az amerikai kongresszus 2002-ben hozott határozata szerint azonban a valódi feltaláló nem Bell, hanem a "teletrofono"-t már 1871-ben bejegyeztető Antonio Meucci volt.)
Utolsó kommentek