A LÉPÉSEK HOSSZA A KATONÁKNÁL.
Mióta Moltke tábornagy azon mondata, mely szerint a hadsereg ereje a katonák lábaiban rejlik, az utolsó 1870—71-iki nagy háborúban teljesen igazolódott, az európai hadseregek gyalog-ezredeiknél a lépések számára és hoszszára különös gondot fordítanak.
Az orosz gyalogkatona perczenként 112—116 lépést tesz. A lépés hoszsza 71 czentiméter.
A német katona 114, nyolczvan centiméter hosszú lépést, az osztrák-magyar gyalogos pedig 115, hetvenöt centiméter hosszú lépést tesz. A francziák 120, hetvenöt centiméter hosszú lépésben menetelnek a gyalog vadászok kivételével, kik perczenként 128 lépést tesznek. Hasonló ütemben menetelnek az olasz katonák a bersaglierik kivételével, kiktől perczenként 140, nyolczvanhat centiméter hosszú lépést követelnek, mely ütem azonban inkább csak diszmeneteknél fordulván elő, hosszabb ideig nem folytatható.
Tényleg az orosz gyalogkatonától perczenként 79 métert, az osztrák-magyartól 85 métert, a francziától és olasztól 90 métert, a német katonától pedig 92 métert kivannak meg.
Ámde a franczia seregben történt megfigyelésekből kitünt, hogy oly esetekben, mikor a lépés hoszsza a test hoszszával helyes arányba nem hozatik, a lábak fokozatos elgyengülése következik be s így a katona rövid idő múlva képtelenné válik a menetelésre. Helyes aránynak pedig azt tekintik, ha a lépés hoszsza az egész test hoszszának három heted részén túl nem terjed. Az erre vonatkozó változások megfigyelése jelenleg teljes komolysággal foglalkoztatja a franczia fővezényletet.
--------------------------------------------------------------------------------------
Június 30.
1883.
Nagykanizsán megszületett Barthos Gyula erdész, vadász, ornitológus. (Marcaliban hunyt el 1971-ben.) Selmecbányai tanulmányai után az erdélyi Malomvízen, majd szülőhelyén erdészkedett. Nordkapra (a norvégiai Észak-fokra) tett utazásán kívül a Retyezát és Zala megye madárvilágával foglalkozott. Posztumusz műve (Erdészüdv, vadászüdv!) igen adatgazdag.
1908.
Közép-Szibériában, a Köves-Tunguszka folyó közelében hatalmas robbanás következett be, mely többtucat kilométeres körzetben letarolta a fenyveseket és 500 km-ről is látható fényjelenséget okozott. A robbanás máig azonosítatlan okozója a legvalószínűbb feltételezések szerint egy a légkörben felrobbant kisbolygó vagy üstökösmag lehetett.
Utolsó kommentek