A Széchenyi-szobor leleplezése.
A május 23-iki ünnepély képét tüntet i föl egyik mai rajzunk, jeles művészünk Rauscher
Lajos mintarajztanodai tanár vázlata után.
Az ezer meg ezernyi tömeg által körülvett szoborról épen a leplet bontották le, s a monumentális mű szemlélhető lett . A szobor előtt foglalt helyet a király képviselője, József főherczeg számára emelt sátor, körülötte a meghívottak és küldöttségek, s aztán köröskörül a nyüzsgő sokaság, mely a rácscsal övezett téren kívül gyűlt össze. A szép látvány egyik szingazdag pontját képezte a dunagőzhajózási társulat kőpavillonja, teljes zászló-diszben, szőnyegekkel fedve, s teteje nézőhelylyé alakitván.
A gondos rajz pontosan kimutatja az arányt , mely a szobor és környezete közt van, s mely elég szerencsés, mert Széchenyi szobra dominálja a nagy tért . A keret nagyon változatos : magas paloták egyik felől, a Duna és a budai panoráma a másik felől. A szobor előtt terül el a tér nagyobb része, de az szorosabban véve nem tartozik a szobor perspektívájába, mert hátulról nem szokás nézni szobrokat ; az a voltaképeni nézőhely, mely a Dorottya-utczába is benyúlik, ugy hogy már ebből az utczából is látni lehet a szobrot. A szobrász főkép arra számított, hogy e nagy nézőtér legyen kielégítve, s ez elég jól sikerült .
Az akadémia palotájának szürke falai jó háttért szolgáltatnak az emlékműnek. Meg jobban ki fog az válni, ha az érez — mely most még csillog és szembántón sugárzik a napfényben, — idővel megsötétül . Akkor teljesen összhangzatban lesz a talapzat rozsda-vörös tömegével is.
A szobrot tágas kert övezi vasrácscsal körülvéve. Gyeptáblák, virágszönyegek terülnek el körülötte, apró bokrokkal szegélyezve. A rács körül futó aszfaltos gyalog-járó széleit fákkal ültették be, de nem kell félni, hogy majd elfedhetik a szobrot is.
--------------------------------------------------------------------------------------
Június 6.
1859.
Bakonybánkon megszületett Bánki Donát feltaláló. (1922-ben Budapesten hunyt el.) A pesti Műegyetemen diplomázott, majd 1899-től ugyanitt mint egyetemi tanár működött. Szerkesztőmérnökként, Csonka Jánossal (1852-1939) együtt dolgozta ki a porlasztót (fúvókás benzinkarburátort). Vízierőmű-turbinát, nagynyomású robbanómotort is szabadalmaztatott.
1912.
Felrobban az Alaszkai-félsziget Novorupta vulkánja. A XX. század legnagyobb vulkánkitörésének 32 kilométer magas felhője még 600 km-ről is látszott. A 60 órán át ömlő, mintegy 41 köbkilométernyi anyag 200 méter vastag hamuréteggel borította be a környéket. Hála a vidék alacsony népsűrűségének, a katasztrófában senki sem halt meg
Utolsó kommentek