Vasárnapi Ujság Blog

A Vasárnapi Ujság hetenkint egyszer nagy negyedrétben 1 ½ ivben jelenik meg. Előfizetési díj Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Ujságra félévre 3 ft., a Politikai Ujdonságokkal együtt 5 ft. ujpénzben.

Üdvözlő czikk

Kedves Látogató!

Az alábbi blogot a Magyar Természettudományi Múzeum Könyvtára működteti.

A blogon keresztül szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek, hogy mi történt a mai napon csak több mint száz évvel ezelőtt a dualizmus korabeli Magyarország e lebilincselő világában. Valamint egyéb érdekes ismeretanyaggal szolgálni az akkor világ mindennapjairól. 

Kellemes olvasást kívánunk! 

röviden...

A Vasárnapi Ujság 1854-től 1922-ig megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap. Olyan - igen sikeres - néplap, amelynek célja a nemzeti szellem ápolása, a nyelvművelés és a közhasznú (köztük a természettudományos) ismeretek közreadása volt.

Utolsó kommentek

  • takacsveca93: Szimpatikus a blog, szeretem olvasni :) Érdekes, hogy mik történtek a történelmi Magyarországon. B... (2017.12.27. 18:52) 1886. BUDAPEST, FEBRUÁR 21.
  • takacsveca93: Egy király újság, folyamatosan, heti frissítéssel kerülnek fel a heti szórólapok! www.ujsagomat.hu (2017.11.08. 09:56) újkor.hu - Új történelmi portál
  • vasarnapiujsag: Munkácsy 1900. május 1-én hunyt el Endenichben. (2013.02.14. 14:11) Február 14. - 1897
  • noatis: milyen kár, hogy ma már csak fellegvárakat építünk... Csodálatos az épület, és mindazok, akik végh... (2011.03.03. 11:30) márczius 2-án 1862.
  • Utolsó 20

2013.10.24. 11:16 vasarnapiujsag

Magyar Merkur

Kétszázhuszonöt éve, 1788. október 8-án indult az első magyar nyelvű pesti újság, a Magyar Merkurius, amely azonban nem tudott igazi népszerűségre szert tenni, s nem győzte a versenyt a bécsi magyar lapokkal.

A magyarországi könyvnyomtatás 1472-ben indult Budán, de a török hódoltság miatt a hazai időszaki sajtó nem tudott kialakulni. A 16. század végétől elszórva megjelentek úgynevezett újságlevelek, majd röplapok, de hírlapokat és folyóiratokat nem adtak ki. Az első rendszeresen megjelenő újság a latin nyelvű Mercurius Hungaricus volt, melyet a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705 és 1710 között adtak ki, Budán, Pozsonyban és Bécsben megjelentek aztán ugyan hírlapok, de német nyelven. Az első magyar nyelvű újság 1780 és 1788 között látott napvilágot Pozsonyban Magyar Hírmondó címmel Rát Mátyás jóvoltából.

A 18. század második felében Pest-Buda gyors fejlődésnek indult, annak köszönhetően is, hogy Pozsonyból Mária Terézia majd II. József Budára helyeztette a kormányszékeket és más királyi intézményeket, s ide költözött a nagyszombati egyetem is. A városban egymás után létesültek a nyomdák, könyvkereskedések és iskolák, ezért igény mutatkozott egy új, magyar nyelvű hírlap megjelentetésére.

A Pozsonyban megszűnt Magyar Hírmondó folytatásaként 1788 októberében indult Pesten a Magyar Merkurius, amelynek alapítója Paczkó Ferenc Ágoston nyomdász, a Magyar Hírmondó laptulajdonosa volt. Paczkó megvette az egykori Eitzenberger nyomdát, s remélte, hogy Pesten is megtalálja számítását. A szerkesztő Török István váci református lelkész volt. Az újság az engedélyt viszonylag könnyen megkapta, mert a Budára települt Helytartótanács azt várta, hogy a pozsonyi elődjével ellentétben a híreket "helyesebben" válogatja majd meg és "illendőbb" lesz a stílusa. Az engedélyezés fontos szempontja volt az is, hogy a Pesten megjelenő lapot közelsége miatt a Helytartótanács hatékonyabban tudta ellenőrizni, mintha a távolabbi Pozsonyban adták volna ki.

Az 1788. október 8-tól hetente kétszer kiadott lapban sűrűn megjelentek a szerémségi török háború harctéri hírei, de a lap - a Magyar Hírmondógyakorlatával ellentétben - eleinte megelégedett a hivatalos közlemények és jelentések közreadásával. 1789. január 1-jétől némi hangsúlyváltozás következett be az újságnál, amely nevét ekkor Magyar Merkurra változtatta: átvéve a Magyar Hírmondó nemesi-ellenálló szellemét, ellenzéki, kritikai megjegyzéseket is közölt, tükrözve a magyar nemesség elkeseredését a háború elhúzódása és a német csapatok fosztogatásai miatt.

Javult a külföldi eseményekről szóló tájékoztatás színvonala is: a lap rendszeresen ismertette a franciaországi helyzetet, a nemzetgyűlés összehívása előtti időszak röpiratait és a harmadik rend követeléseit. Beszámolt a forradalomról is, igaz az egyetlen engedélyezett hírforrás, a bécsi hivatalos közlöny nyomán - a Bastille lerombolását például csak jelentős késéssel adta hírül. A szigorodó cenzúra miatt aztán megritkultak az újságban a politikai állásfoglalások, s nőtt az irodalmi és színházi anyagok száma.

Magyar Merkur nem tudott igazi népszerűségre szert tenni, nem győzte a versenyt a bécsi magyar lapokkal, a Magyar Kurírral valamint aHadi és Más Nevezetes Történetek című újsággal. A magyarul olvasó közönség, a középnemesség és az értelmiség ekkor még a viszonylag szabadabb körülmények közt megjelenő bécsi magyar sajtót olvasta. A kiadó Paczkó ezért 1789 végén megszüntette a Magyar Merkurt, miután eltelt az a tíz esztendő, amelyre 1779-ben kizárólagos jogot kapott az ország területén magyar lap kiadására. Pesten csak tizenöt évvel később, 1806-ban indult újra magyar nyelvű hírlap Kultsár István szerkesztésében, Hazai Tudósítások címmel.

forrás: http://mult-kor.hu/20131008_egy_evig_birta_az_elso_magyar_nyelvu_pesti_ujsag

Szólj hozzá!

2013.04.16. 13:33 vasarnapiujsag

Április 16. - 1905 - Párisi divatlevél, tavasz

Az idei tavaszi divat ezernyi változatával és  újdonságával már teljesen kifejlődve áll előttünk  sőt sűrűn látjuk már a nyári divat előhirnökeit is.  Most, a mikor hol csalékony hévvel tűz le a tavaszi  nap, hol meg fagyos lehellettel suhan el felettünk a  télutó szele, legidőszerűbb a kabátkérdés. Két egy­ mással ellenkező forma küzd az elsőbbségért: a rövid bolero és a hosszú, XVI. Lajos korabeli kabát.  Az előbbi már esztendők óta általános kedvencze a nőknek kecses voltánál fogva. A különbség mind­ össze csak abban áll, hogy az egyik esztendőben  elől dudorosan, a másikban simán és testhez állóan  viselik; jelenleg egészen testhez álló a divatos  bolero.  A kabátokra nézve ugyanez áll, csakhogy eze­ket még hosszú lebbeny is díszíti, a mi "még jobban kitünteti a derék karcsúságát. Igaz, hogy ez a ké­nyelem rovására megy és ezért vannak, a kik tilta­koznak az új viselet ellen. És ezért látjuk a főváros napsütötte utczáin oly sűrűn a fólbő, vagy egészen bő kabátot is. A berakott aljak most is nagyon kedveltek; eze­ket különösen angol kabátokhoz viselik. És a mi rendkívül czélszerű : a divat teljes létjogosultságot adott a rövid szoknyának. A mi ellen a tudósok és okos asszonyok oly soká küzdöttek, a minek  kiirtására egész ligák alakultak, az uszályt egy csa­passál száműzte a nők akarata.

Elegáns asszonyt, leányt ma ahg látunk másként, mint rövid ruhában és szinte ritka jelenség, hogy a ruhát fel kellessen fogni. Szín dolgában igyekeznek sok újdonságot forga­lomba hozni, a milyen az ibolyaszín, a zöld és búzakék. De az idei tavaszi ruhák java része mégis ama színtelen, szürkés-bamás árnyalatokban készül, a melyek eddig is kedvenczei voltak az elegáns nőknek. Olykor márványozottak, máskor diszkréten alkalmazott koczka a mintájuk, de egészen sima minőségben is sok a változatuk. A poros, napsütötte tavasznak ennél megfelelőbb viseletet nem is talál­hatnánk. Többnyire egész, kabátos ruhák készülnek belőlük különféle blúzokkal. Az utóbbi annyira kedvelt öltönydarabot külön­ben az utóbbi időben száműzni akarják az irányadó divattermek. Helyébe a feszes derekat szeretnék állítani, mint nélkülözhetetlen kiegészítőjét minden ruhának. Ez — mert nem czélszerű, kényelmet­len — erős ellenkezésre talált a nők körében. És ennek eredményét már figyelhetjük is,a mennyiben a divat-árúházak legkeresettebb czikkei máris az angol és egyéb blúz-szövetek. A blúzdivat rendület­len fennállásának legfényesebb példája ez. A párisi és angol divat legeredetibb és legbecse­sebb mintáit a Monaszterly és Kuzmik tódai czég szalonjában látjuk, egy állandó kiállítás keretében. A czég főnöke, Pertik Béla, most tért vissza kül­
földi útjából és a női divat legszebb újdonságait szerezte meg. Képünkön bemutatjuk a legújabb divat mintáit.
Egyik képünk szürke, lebbenyes ruhát mutat, bő szoknyával, mely fönt egészen sima. A kabát elől rövid, hegyes kihajtókkal. Az ujja szűk, fönt dudoros. A másik képen díszesebb ruhákat látunk. Az egyik drap-szin posztóból szabott, az alja sárgás csipkebetéttel, barna selyem-bodrokkal szegve. A de­reka elől húzott, fönt sárgás csipkebetéttel, barna selyemöwel. Az ujja dudoros, alól barna selyemdíszszel. A másik sötétkék posztóból készült, crémeszin csipkekoczkákkal díszítve. Dereka elől öves, hátul lebbenyes, elől créme-szin csipkével. Az  ujja rövid, csipkepántokkal. S. Bella.

Szólj hozzá!

2013.03.19. 10:43 vasarnapiujsag

Márczius 19. - 1854 - Adomák

* Millyen jó, ha valaki rajzolni tanult. Londonban egy gazdag ur, ki annyira szenvedett a köszvényben, hogy menekülni nem tudott karszékéből, egy reggel a gyógyszertárba küldve inasát, azalatt egy tolvaj  egész bátorsággal rajta ment s szemeláttára kiüritgeté fiókjait s még az­zal boszontotta , hogy nevetséget csinált gyámoltalanságából. A beteg ur azonban azalatt, mig a tolvaj kincseit összeszedé, plajbásszal szép csen­desen lerajzolá annak alakját s a mint a tolvaj eltávozta után inasa viszszatért, rögtön elküldte őt a rajzzal a rendőrségre s a kép nyomán azon órában elfogták a rablót, mielőtt a lopott jószág megmelegedhetett vol­na nála.

* Mi a lélek? Két bölcs vitatkozott, hogy mi a lélek? Egyik költő is volt, a másik vegytanár.  A költő azt állitá, hogy a lélek semmi. Ez költőhöz illő mondás volt. A vegytanár pedig azt állitá, hogy a lélek de bizony valami , még pedig három negyedrész széneny (carbonicum) bárom nyolczadréaz vizeny (hydrogen) és ugy nyolezadrész éleny (oxygen).
Szép vigasztalás!

* Néger észjárás. New-Yorkban egy előkelő ur a legpompásabb vendéglők egyikébe szállván: miután nem tetszett neki a több vendégek­kel együtt a közös asztalnál ebédelni, megparancsolá, hogy szobájába vi­gyék fel az ételt.  A szolgálattevő pinczér szerecsen volt, s az előkelő urnák sehogy sem tetszett a ficzkó pofája, s azért ráparancsolt, hogy menjen ki a szo­bából. A néger azonban csak a nagy ur háta mögé húzta magát s amint
ez egyszer hátra néz, meglátja, hogy a fekete mégis ott áll.
— Takarodj innen, kiált rá az ur, egyedül akarok maradni.
— Engedelmet kérek; monda a néger; azt nem tehetem, mert ne­kem az ezüst kanalakra kell vigyáznom.

Szólj hozzá!

2013.03.14. 08:57 vasarnapiujsag

Márczius 14. - 1869

bili_1363247760.jpg_590x460

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása