Vasárnapi Ujság Blog

A Vasárnapi Ujság hetenkint egyszer nagy negyedrétben 1 ½ ivben jelenik meg. Előfizetési díj Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Ujságra félévre 3 ft., a Politikai Ujdonságokkal együtt 5 ft. ujpénzben.

Üdvözlő czikk

Kedves Látogató!

Az alábbi blogot a Magyar Természettudományi Múzeum Könyvtára működteti.

A blogon keresztül szeretnénk megmutatni a nagyközönségnek, hogy mi történt a mai napon csak több mint száz évvel ezelőtt a dualizmus korabeli Magyarország e lebilincselő világában. Valamint egyéb érdekes ismeretanyaggal szolgálni az akkor világ mindennapjairól. 

Kellemes olvasást kívánunk! 

röviden...

A Vasárnapi Ujság 1854-től 1922-ig megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap. Olyan - igen sikeres - néplap, amelynek célja a nemzeti szellem ápolása, a nyelvművelés és a közhasznú (köztük a természettudományos) ismeretek közreadása volt.

Utolsó kommentek

  • takacsveca93: Szimpatikus a blog, szeretem olvasni :) Érdekes, hogy mik történtek a történelmi Magyarországon. B... (2017.12.27. 18:52) 1886. BUDAPEST, FEBRUÁR 21.
  • takacsveca93: Egy király újság, folyamatosan, heti frissítéssel kerülnek fel a heti szórólapok! www.ujsagomat.hu (2017.11.08. 09:56) újkor.hu - Új történelmi portál
  • vasarnapiujsag: Munkácsy 1900. május 1-én hunyt el Endenichben. (2013.02.14. 14:11) Február 14. - 1897
  • noatis: milyen kár, hogy ma már csak fellegvárakat építünk... Csodálatos az épület, és mindazok, akik végh... (2011.03.03. 11:30) márczius 2-án 1862.
  • Utolsó 20

2011.06.17. 10:45 vasarnapiujsag

Junius 20-án 1875.

 

Tengeralatti vasút Franczia- és Angolország között 

 

A közvélemény egy darab idő óta sokat foglalkozik egy tengeralatti vasút tervével, mely arra lenne hivatva, hogy a La Manche csatornán keresztülhatolva, Franczia- és Angolország közt biztos vasúti közlekedést nyisson. Az alagút South-Forelandnál, Dover közelében  kezdődnék és  Sangatte-nál, Calaishoz közel, érne véget; hossza 48 kilométer (6 1/3 mérföld), melyből 36 1/2 a tenger alá esnék. Tehát sokkal hosszabb lenne mint az Alpok két alagutjának bárme­lyike, akár a mont-cenis-i, mely 12 kilométer hosszú, akár a szent-gotthardi, mely 15 kilomé­ter hosszú lesz; hanem azért a munka elkészi­tése nagyobb nehézségekbe alig ütköznék, s a szellőztet és bent a hosszú alagutban sűrített lég segélyével igen egyszerű lenne. Az egész különbség abban állana, hogy a munka elké­szülése hosszabb időt venne igénybe. 

E nagyszerű tengeralatti vasút eszméje kétségtelenül egy franczia mérnöktől, Thomé de Gamondtól származik, ki e tárgyban tett gon­dos tanulmányait 1858-ban bocsátotta közre s már az 1867-iki párisi köztárlaton kész terveket és költségvetéseket mutatott be a közönségnek. 

1872-ben Londonban mérnökökből és tőke­pénzesekből a terv tanulmányozására társulat  alakult. Azt tűzték ki czélul, hogy Calais és Dover környékén egy-egy 100 méter mélységű kutat ásnak és azokból a tengerparton a tenger felé s alá  egy-egy kilométer hosszú tárnákat vájnak a végből, hogy az  akadályok iránt, me­lyek az egésznek átfúrásakor előállhatnának, tájékozódást szerezzenek. 

A tengeralatti vasút eszméje és terve az e társulat által megkezdett próbamunkák következtében komolyabb alakot öltött, kivált akkor, mikor Hawkshaw angol mérnök egy másik, a Thomé de Gamondétól némileg különböző irány­vonalat hozott javaslatba. Mint mondottuk, ez utóbbi terve szerint az alagut South-Foreland-tól, az angol partról indulna ki, de Hawkshaw terve szerint Sangatte-nál, a Gamond által ter­vezett iránytól kissé eltérve Calaishoz közel bukkanna ki. 

E vonalat követve, az alagut igen vastag, tömör, egynemű és a calaisi szoros egész szélességében elterülő kréta-rétegbe lenne fúrva. E réteg az angol parton 140 méternél vastagabb és a franczia parton körülbelül 230 méter. Az egyik réteg a másiknak bizonyosan folytatása; s bizonyára ugyanaz a tömör és egynemű tömeg terül el a tenger fenekén is a szoros egész szé­lességében. Ezenfelül a kréta, mely e réteget alkotja, könnyen porlik és a fúró szerszámoknak nagy erő nélkül is fog engedni. 

...

Azért legnagyobb mélysége Dover és Calais között csak 54 méter. Az alagutat 100 méter mélységben fúrva a fenék alatt még mindig 46 méter vastag réteg marad fenn a vizfenéktöl való elválasztásra. Ez a vastagság teljesen elég arra, hogy a viz be ne törhessen az alagutba. Angliában a bányászok igen messzire behatoltak a tenger alá, a nélkül, hogy a viz berontásától tarthattak volna. Kétségbevonhatatlan bizonyságok erre cornwallisi bányák mély tár­nái, továbbá a white-haveni és cumberlandi bányák ugyanezt bizonyitják. Botallaelsben szin­tén a tenger alatt bányászták az érczeket és parttól 640 méter távolságra nyomultak be a tenger alá. White-Havenben a tárnák egyenes irányban 5 kilométernyire is benyultak a parttól, mig a kereszttárnák az oczeán alatt 70—220 méter mélységben több száz kilométer hosszu­ságra nyitottak utat, a  nélkül, hogy a bányászok valaha észrevették volna a tengerviz beha­tolását. 

Annyi tehát bizonyos, hogy a tervezet a tengerviz betolulása miatt sohasem lesz veszélynek kitéve, sem az épités alatt, sem az után. 

Az egész terv kivitelének összes költségei Austin angol mérnök legujabb számitásai szerint 625 millió frankra rugnának abban az esetben, ha három alagut furását határoznák el két-két vágányra. Ez alagutak egyike kizárólag személy- és gyorsvonatok, másika rendes sze­mély- és postavonatok, harmadika pedig közön­séges tehervonatok számára lenne fenntartva. 

A terv tehát, a mint látjuk, elég komoly, de még eddigelé csak terv. Hanem az előleges munkák végrehajtására egy társaság két millió frankra rugó összeget irt alá. Az engedélyesek saját koczkázatukra és veszteségökre kötelesek a tenger alatt egy 1 kilométernyi hosszu tárnát furni. Ha ez az első kisérlet nem biztositaná eléggé a sikert számukra, joguk lenne rá, hogy a vállalatot abban hagyják. Ha e nagyszerü alagut elkészülhetne, az utat Londonból Parisig 8 óra alatt kényelmesen meg lehetne tenni. Vállalkozó szellemű korunkban biztosan remélhetjük, hogy ez óriási munkára is akadnak vállalkozók, s ha tervök sikerül, akkor a dover-calaisi tengeralatti vasut méltó társa leend szá­zadunk többi nagyszerű vállalatainak, a csöndes-­tengeri vaspályának, suezi csatornának, mont-cenis-i és szent-gotthardi alagutaknak. 

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

 

 

Június 20.

1875. 

Bécsben megszületik az 1946-ban a Mondsee-nál elhunyt Othenio Abel osztrák paleontológus, a paleobiológia egyik megalapítója. A bécsi, majd a göttingeni egyetem professzoraként több expedíciót vezetett. Elképzelése szerint a mediterrán törpeelefántokra vezethető vissza az egyszemű küklopszok görög mitológiabeli alakja.   


1905.

Pozsonyban elhunyt Antolik Károly fizikus. (1843-ban, a szepességi Kohlbacban/Hidegpatakon született.) Pesti, berlini és heidelbergi egyetemjárás után vidéki középiskolákban tanít. Az iskolai kísérletek fáradhatatlan kidolgozója. Elektromosságtani szakíró, egyik cikke ihlette Ernst Machot a levegő lökéshullámainak vizsgálatára, melynek nyomán felfedezte visszaverődésük anomáliáit. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vasarnapiujsag.blog.hu/api/trackback/id/tr242991675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.